Aszály: néhány évtized múlva alig lesz aszálymentes év az ország legnagyobb részén, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet

Věra Jourová, az Európai Bizottság korábbi cseh alelnöke szerint Orbán Viktor már nemcsak a hatalmáért, hanem az életéért is küzd. Erről a lengyel Gazeta Wyborcza című lapnak beszélt, miután Varsóban díjat kapott az európai demokráciáért végzett munkájáért.

Az interjúban rákérdeztek, vajon félhet-e a magyar miniszterelnök attól, hogy ha elveszíti a választást, akár börtönbe is kerülhet. Jourová erre úgy reagált, hogy bár ez az újságíró megfogalmazása volt, Orbán pontosan tudja: „vagy nyersz, vagy nagy bajban leszel. Diplomatikusan fogalmazva”.

„Ha a kampány licitálássá válik, hogy kiderüljön, ki tudja jobban alkalmazni a piszkos trükköket az ilyen típusú technológia és manipuláció felhasználásával, és mégis megnyeri a választást, akkor véleményem szerint az a demokrácia végét jelenti” – mondta.

Jourová arról is beszélt, miért volt nehéz az ő ideje alatt hatékonyabban fellépni a magyar kormánnyal szemben. Elmondta, hogy sokszor érezte magát gyengének, mert nem tudott reagálni a demokratikus elvek megsértésére. Hozzátette, hogy mindig betartotta a szabályokat és az elveket.

– fogalmazott.

Az interjúban szóba került az is, hogy több politikus, köztük Friedrich Merz német kancellár is felvetette: el kellene venni Orbán szavazati jogát. Jourová ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez nem az Európai Bizottság hatásköre, hanem a tagállamoké.

Azt is hozzátette, hogy bár többen szeretnének szankciókat Magyarország ellen az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt, erre nincs lehetőség, mert ez nem szerepel az Európai Unió Lisszaboni Szerződésében. Szerinte továbbra is a jogállamiság megsértése miatti szankciók jelenthetnek megoldást.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint különösen aggasztó, hogy a kormány egy évvel a választások előtt olyan rendeletet készít elő, amely hadiállapot vagy honvédelmi válsághelyzet esetén rendkívüli jogkörökkel ruházná fel a végrehajtó hatalmat. A szakértő szerint ezekkel az eszközökkel akár a belső politikai ellenfelek ellen is felléphetnének.

Úgy látja, hogy a jogi fogalmak – hadiállapot és honvédelmi válsághelyzet – között bár van különbség, mindkettő rendkívüli állapotot jelent. A mai magyar közjogi berendezkedés alapján pedig viszonylag könnyen lehet olyan értelmezést adni a világhelyzetnek, amely indokolhatja ezek bevezetését.

A jogász szerint a rendelet nemcsak a háborús helyzetek kezelését szolgálja, hanem a belső rend fenntartására és a politikai ellenfelek mozgásterének szűkítésére is alkalmas lehet. Mint mondta, „a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda – amelyről eddig sem tudtuk, hogy mit csinál valójában azon túl, hogy titkosszolgálati módszerekkel dolgozik – olyan eszközöket kapna, amelyekkel korlátozható a sajtó szabadsága, betilthatók a tüntetések, és akár a választások megtartását is felfüggeszthetik”.

Fleck hozzátette: „Itt akkor eszébe se juthat senkinek semmiféle tüntetés, vagy az utcák elfoglalása, vagy a szabad sajtó működtetése, mert elrendelhető egy olyan hadiállapot, amelyhez pusztán csak az kell, hogy a kormány úgy érezze NATO-tagként, a NATO-t közvetlen háborús veszély fenyegeti. Ugye ez elég közel van, azt érezzük”.

A Klubrádió műsorvezetője azt kérdezte tőle, hogy „Ha beesik egy rakéta vagy egy bomba Magyarországra, akkor Rogán Antal bejön ide a Klubrádió összes helyiségbe, kihúzza a konnektorokat és elnémítja a rádiót?” Fleck erre így válaszolt: „Szerintem az lesz az első, hiszen a Klubrádió nyilván a legfontosabb eszköz, amivel az ellenség majd az ország szuverenitását aláássa. Egy sarokba szorított autokratikus hatalom, ami sokat vesztett, kiszámíthatatlan és irracionális eszközöket is képes hozni, eddig is használt. Úgy tűnik, hogy ez a típusú jogi átalakítás olyan dologra készül fel, amit ők háborús helyzetnek gondolnak.”

Furcsának nevezte, hogy ezek a jogkörök Rogán Antalhoz kerülhetnek, mivel ilyen esetekben jellemzően a honvédelmi miniszter, a miniszterelnök vagy a rendvédelemért felelős miniszter kap hasonló jogosítványokat.

Fleck úgy látja, hogy most is rendeleti kormányzás zajlik, az új szabályozás pedig tovább fokozhatja azt a feszültséget, amit a kormány gerjeszt. Azt mondta:

A szakértő szerint a kormány így azt is mondhatja, hogy a háborúpártiakra nem lehet rábízni a hatalmat, ezért nem kell választásokat tartani.

A Budapest Pride-ra utalva elmondta: „elég komoly utcai demonstráció készülődik, amely a mai állapotok szerint a rendőrség és a kormány felfogása szerint jogszerűtlen. A szervezők pedig tulajdonképpen szembe helyezkednek a rendőrségi határozattal a mai állapot szerint. Ebben az esetben ezek olyan eszközök, amelyekkel ezeket mind el lehet tüntetni”.

Egy ilyen állam nem maradhat az Európai Unió tagja, tehát ez egyszerűen értelmezhetetlen lesz az Európai Unió politikusai számára. Nem tudom például, hogy ezt a szombati eseményt, ahol több európai politikus lesz, mint egy csúcson, hogyan fogja kezelni a rendőrség egy százezres tömeggel, ha tiltó határozat fennmarad. Egészen elképesztő helyzetekbe kormányozza bele magát a kormány, és azért az látszik, hogy ez egy politikai pánikreakció” – fogalmazott.

Június 17-én, kedden egy különleges repülőgépet láttak az amerikai égbolton, ami sokak figyelmét felkeltette. A gép Louisiana államból, Bossier Cityből indult este 17 óra 56 perckor, végighaladt a partvidéken, megkerülte Virginia és Észak-Karolina határát, majd 22 óra 1 perckor landolt a Maryland-i Joint Base Andrews katonai támaszponton - írja a LadBible.

Mi az az ítéletnapi repülőgép?

Ez egy átalakított Boeing 747-200-as repülőgép, amely az elnök számára mozgó hadműveleti központként szolgál, és körülbelül 12 órán át képes repülni tankolás nélkül. Repülés közben is újratölthető. Hivatalos nevén Boeing E-4B „Nightwatch”, azaz Éjjeli Őrség, és a Nemzeti Légi Hadműveleti Központ (NAOC) szerepét tölti be. Olyan világméretű katasztrófa esetére tervezték, amikor a földi irányítás lehetetlenné válna.

A repülés híre gyorsan elterjedt az interneten. Sokan repülésfigyelő oldalakon követték a gépet, és megindultak a találgatások az út céljáról. Az amerikai légierő viszont közölte, hogy a gép útja egy előre betervezett küldetés volt, és semmi köze nem volt a közel-keleti eseményekhez.

További részleteket is megosztottak: az X közösségi oldalon közzétettek egy fotót, amin Dr. Troy Meink államtitkár felszáll a gépre.

A poszt szövege így szólt:

„Tegnap Meink államtitkár látogatást tett a @AFGlobalStrike parancsnokságnál, ahol bemutatták neki a parancsnokság küldetését, haderő-struktúráját és modernizációs programját, hangsúlyozva a parancsnokság kulcsszerepét a nemzet védelmében és az elrettentésben.”

A repülőgép szokásos hívójele „ORDER6”, de most „ORDER01” néven azonosították. Az amerikai kormány nem adott magyarázatot a változásra.

A gép feltűnése idején több helyen is feszült volt a helyzet a világban. Irán és Izrael rakétatámadásokat váltottak egymással. Irán az izraeli csapásokat „hadüzenetnek” nevezte. Donald Trump korábban úgy fogalmazott az esetleges amerikai beavatkozás kapcsán: „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem”. Arra a kérdésre, hogy vajon az egész világ lángba borulhat-e, azt mondta: „Nem fogom hagyni, hogy ez megtörténjen.”

Így nem csoda, hogy az emberek kissé bepánikoltak, amikor kedden meglátták az „ítéletnapi repülőt”.

Hann Endre szerint tíz hónappal a választások előtt már többen gondolják úgy, hogy a Tisza párt nyerheti meg a 2026-os országgyűlési választást. Úgy fogalmazott: ha sokan elhiszik, hogy a Tisza az esélyes, és emellett több okból is elégedetlenek, akkor ennek lehet egy önmagát erősítő hatása, amit komolyan kell venni.

A Medián ügyvezetője a 444-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a fiatalok körében különösen erős Magyar Péter pártjának támogatottsága. A kutatás szerint a 40 év alattiaknál a teljes népességből 58 százalék szavazna a Tisza pártra. Hann szerint főleg az ellenzéki pártok rovására erősödtek meg, de a Fidesz támogatottsága is fokozatosan csökken.

A Medián legfrissebb felmérése szerint a teljes népességen belül 10 százalékos, a pártválasztók körében pedig 15 százalékos előnye van a Tisza pártnak. A községeken kívül minden településtípusban Magyar Péterék állnak az élen.

Hann kiemelte: a községekben is már csak 1 százalékos a Fidesz előnye, pedig korábban ott mindig jelentős volt a kormánypárti fölény. Ezt az adatot az interjúban az egyik legfontosabbnak nevezte.

Hozzátette, hogy még korai lenne erről beszélni, hiszen bármikor történhetnek váratlan fordulatok, mint például a kegyelmi ügy vagy Márki-Zay Péter félresikerült nyilatkozata a kampányhajrában. „Most azonban nagyon más a közhangulat, és Magyar Péteren egyelőre nem könnyű fogást találni” – mondta.

Arról is beszélt, hogy bár a Fidesz megkérdőjelezte a Medián számainak hitelességét, ő úgy tudja, hogy a kormányzati körökben is figyelik a kutatásaikat. Szerinte az is beszédes, hogy a kormányközeli intézetek hónapok óta nem hoztak nyilvánosságra új adatokat. „Ebből nem nehéz arra gondolni, hogy náluk is olyanok a számok, amik finoman fogalmazva nem lehetnek jók a számukra” – fogalmazott.