Alaposan megváltozott az élete Kerék-Bárczy Szabolcsnak, akinek a neve leginkább a 2000-es és 2010-es évek politikai életéből lehet ismert. Pályáját az MDF tanácsadójaként kezdte, majd az első Orbán-kormány idején 1999–2001 között a külügyminiszter főtanácsadójaként, majd 2001-től három éven keresztül a Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzuljaként szolgált.
Később az MDF-ben szóvivő lett, 2008–2010 között a párt országos elnökségének is tagja volt. 2009 és 2013 között az Európai Parlamentben politizáló Bokros Lajos tanácsadója volt. Ezután a Demokratikus Koalíció poltikusa lett: előbb a Belvárosban politizált, majd a budapesti XII. kerületben lett képviselő. A politikától 2016-ban búcsúzott el, akkor kilépett a pártból is.
Jelenleg a magánszektorban dolgozik, de emellé másodállásként olyan dolgot is akart tenni, ami kézzel fogható segítségnyújtásnak számít:
így lett a Menhely Alapítvány munkatársa, aki éjszakánként krízisautóval járja a város hajléktalanságban élőkön segítve.
Ma már olyan magabiztossággal dolgozik az éjszakai utcai létben, mintha mindig ezt csinálta volna. Pontosan tudja, kinek mikor mire van szüksége: ki az, aki azonnali ellátásra szorul, és ki, akinek csak kisebb segítséget tud nyújtani.
Többször fordult elő, hogy társával együtt valakinek az életét mentették meg azzal, hogy időben intézkedni tudtak a hideg éjszakában.
„Számomra ez az egész arról szól, hogy még egy ilyen embertelen helyzetben is embernek lehet maradni. Akár néhány jó szóval vagy poénnal is partneri viszonyt tudunk kialakítani, ami nagyon megkönnyíti a kommunikációt”
– többek között ezt is elmesélte jelenlegi munkájáról a volt politikus.
A Kerék-Bárczy Szabolcsról és kollégájáról, Szegedi Dezsőről szóló riportunkat itt lehet elolvasni:
Alaposan megváltozott az élete Kerék-Bárczy Szabolcsnak, akinek a neve leginkább a 2000-es és 2010-es évek politikai életéből lehet ismert. Pályáját az MDF tanácsadójaként kezdte, majd az első Orbán-kormány idején 1999–2001 között a külügyminiszter főtanácsadójaként, majd 2001-től három éven keresztül a Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzuljaként szolgált.
Később az MDF-ben szóvivő lett, 2008–2010 között a párt országos elnökségének is tagja volt. 2009 és 2013 között az Európai Parlamentben politizáló Bokros Lajos tanácsadója volt. Ezután a Demokratikus Koalíció poltikusa lett: előbb a Belvárosban politizált, majd a budapesti XII. kerületben lett képviselő. A politikától 2016-ban búcsúzott el, akkor kilépett a pártból is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Többször mondtam, hogy inkább haltam volna meg a balesetben, mint hogy így folytassam az életemet” – A házomlásban megsérült balerina megrázó vallomása
Az Operettszínház balerinája három éve sérült meg, amikor az utcára omlott egy épület párkányfala. 75 millió forint sérelemdíjat kér az épület felújítását végző cégtől.
A szörnyű baleset 2022 júniusában, a budapesti Jókai utcában történt, ahol felújítási munkálatok zajlottak, és leomlott az egyik épület párkányfala. A fiatal táncos, Tóth Nikolett súlyosan megsérült: azóta sem tudott lábra állni, állandó fájdalmai vannak, számolt be róla az RTL Híradó.
„Az orvosok szerint már soha nem tudok majd táncolni, pedig erre tettem fel az egész életemet, mindig erre készültem”
– mondta Nikolett a bíróságon.
Nikolettet édesanyja ápolja folyamatosan, és emiatt már elvesztette a munkáját. Leánya részmunkaidőben, balettmesterként dolgozik az Operaházban.
„Az, hogy tudjak találni egy párt, akivel együtt tudjak élni, szinte lehetetlen, mert ennek a valakinek szinte fel kellene áldoznia a saját életét arra, hogy engem segítsen, ápoljon.
Ha tudtam volna, hogy ha életben maradok, és ennyire nehéz és fájdalmas lesz, azt mondtam volna, hogy inkább nem szeretném.
Többször mondtam, hogy inkább haltam volna meg a balesetben, mint hogy így folytassam az életemet” – fogalmazott Nikolett, aki eddig 43 millió forintot kapott az épület felújítását végző cég biztosítójától. A vállalkozás egyébként továbbra sem ismeri el a felelősségét a balesetért.
Nikolett és édesanyja közösen 75 millió forint sérelemdíjat kérnek.
A szörnyű baleset 2022 júniusában, a budapesti Jókai utcában történt, ahol felújítási munkálatok zajlottak, és leomlott az egyik épület párkányfala. A fiatal táncos, Tóth Nikolett súlyosan megsérült: azóta sem tudott lábra állni, állandó fájdalmai vannak, számolt be róla az RTL Híradó.
„Az orvosok szerint már soha nem tudok majd táncolni, pedig erre tettem fel az egész életemet, mindig erre készültem”
– mondta Nikolett a bíróságon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elzárták a mobilokat, megjöttek a barátok – meglepő fordulat az iskolákban, így változtak meg a diákok szokásai
A tanárok szerint a gyerekek figyelmesebbek lettek az órákon, a szünetekben pedig újra előkerültek a kártyák és a társasok. A mobilmentes iskola meghozta a hatását.
Nem minden iskolában tartják be szigorúan a mobiltelefonok használatát korlátozó rendeletet, de több intézmény már pozitív tapasztalatokról számolt be – írja a Népszava.
A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére közölte:
az iskolákból érkező visszajelzések szerint a mobiltelefonok korlátozása pozitív változást hozott a diákok életében.
A szünetekben több közös játék zajlik, és a tanulók is többet beszélgetnek egymással.
Egy Tolna megyei tanár szerint a telefonok elzárása után a gyerekek viselkedése is megváltozott. Azt írta: „Minden szempontból jobb a helyzet attól, hogy néhány órára elszakadnak a telefonjuktól, és nem lettek ettől depressziósok sem.”
Egy dunántúli iskolában reggelente minden diák névre szóló, zárható műanyagborítékba tette a telefonját, amit a tanár összegyűjtött, majd egy dobozba került, amit a titkárság szekrényében zártak el. Ha egy órán szükség volt a telefonra, előtte ki kellett kérni, az utolsó órán pedig visszaadták a diákoknak aláírás ellenében. A tanár úgy fogalmazott: „Úgy ahogy működött, de abszolút nem volt normális állapot.”
Hozzátette, hogy
a tanórákon kívül a diákok valóban többet játszottak együtt: kártyáztak, társasjátékoztak, sőt néha sakkoztak is.
Egy Pest megyei gimnáziumban nem gyűjtik be a telefonokat, csak arra kérik a tanulókat, hogy kapcsolják ki azokat, és tegyék a táskájukba.
Egy budapesti iskola tanára arról számolt be, hogy kezdetben minden reggel beszedték a telefonokat, később azonban szekrényeket kaptak, és most már a diákokra bízzák, hogy elzárják-e az eszközeiket vagy sem.
A telefonhasználat korlátozásáról szóló rendelet 2024. szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején le kell adni a telefonokat, és azokat a nap végéig elzárva kell tartani. Tanórán csak engedéllyel, oktatási céllal lehet őket használni. A begyűjtés, tárolás és kiosztás módját minden iskola maga határozhatta meg.
A Klebelsberg Központ az év során több alkalommal is jelezte a tankerületi központoknak, hogy segítsék azokat az iskolákat, ahol a jogszabály betartása nehézségekbe ütközik.
Nem minden iskolában tartják be szigorúan a mobiltelefonok használatát korlátozó rendeletet, de több intézmény már pozitív tapasztalatokról számolt be – írja a Népszava.
A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy nem tudja, újra napirendre kerül-e az a törvényjavaslat, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szabályozná.
A Fidesz május 14-én nyújtotta be a parlamentnek az ún. „átláthatósági törvényt”, amely listára tette volna azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásból jutnak támogatáshoz. A törvény lehetővé tette volna működésük korlátozását illetve elvenné az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét.
A szavazást eredetileg június közepére tűzték ki, a tervezet végül mégsem került a képviselők elé.
„Sok vita övezte ezt a törvényjavaslatot, belső egyeztetések, megbeszélések, nézeteltérések voltak körülötte, ezért a kezdeményezők úgy látták jónak, hogy egyelőre visszavonják.”
Később hozzátette: „Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is [...] újra előkerül.” Szerinte legkorábban ősszel térhet vissza a javaslat a parlamentbe, de: „Nem tudok semmilyen határozott döntésről, hogy visszahoznák” – fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy nem tudja, újra napirendre kerül-e az a törvényjavaslat, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szabályozná.
A Fidesz május 14-én nyújtotta be a parlamentnek az ún. „átláthatósági törvényt”, amely listára tette volna azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásból jutnak támogatáshoz. A törvény lehetővé tette volna működésük korlátozását illetve elvenné az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elszabadultak az árak a piacon: aranyáron adják a meggyet és a málnát is
Igencsak elszálltak az árak: van, ami több mint duplájába kerül, mint tavaly. A málna, meggy és cseresznye már-már luxuscikknek számít, ha egyáltalán lehet kapni belőlük.
Termelői áron már most jelentősen drágábban kínálják a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket a Budapesti Nagybani Piacon, mint egy évvel ezelőtt. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere (AKI PÁIR) adatai szerint alig van olyan termék, amelynél 10 százalék alatti áremelkedést mértek volna. A drágulás sok esetben eléri a 20–30–40 százalékot, sőt, néhány gyümölcs esetében ennél is magasabb mértékű, számolt be róla a Blikk.
A hazai meggy 1800–2000 forintos kilónkénti áron szerepelt a kínálatban, ami 111,8 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A málna 4100 forintos áron volt elérhető, ez 92,9 százalékkal több, mint egy éve.
A magyar cseresznye 2650 forintos áron jelent meg, 33 százalékos emelkedéssel. A zöldbab kilója 2000 forint lett, ami 29 százalékos drágulás. A sárga húsú sárgadinnye 700 forintba került kilogrammonként, 40 százalékkal drágábban, mint 2024 azonos időszakában.
A fejes saláta ára 23,6 százalékkal emelkedett, 275 forintos kilogrammonkénti áron. A spenót és a sóska egyaránt 14 százalékkal drágult, előbbi 1250, utóbbi 1200 forintba került. A zöldborsó leggyakoribb ára 1000 forint volt, ami 18 százalékos emelkedést jelent. A karfiol kilónként 490, a vörös fejes káposzta 515 forintba került. A fehér káposzta ára 325 forint volt, ami 35 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az újburgonyát 300 forintért kínálták, ez 9 százalékos drágulás.
A paradicsomfélék közül a fürtös paradicsom 725 forintba, a koktélparadicsom 1400 forintba került, előbbi 19, utóbbi 12 százalékkal lett drágább. A hazai padlizsán ára több mint 11 százalékkal nőtt, 825 forintos áron szerepelt a kínálatban. A cukkini 475 forintos áron volt elérhető, ez 8 százalékos emelkedést jelent. A görögdinnyét 440 forintért árusították, ami 10 százalékkal több a tavalyi év azonos hetéhez képest.
Két zöldség ára csökkent: a fehér spárga 1900, a zöld spárga pedig 1950 forintba került kilogrammonként, előbbi 5, utóbbi 11 százalékkal olcsóbb lett tavalyhoz viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, májusi adatai szerint az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt egy év alatt,
a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva ez 4,5 százalékos drágulást jelent. Néhány termék esetében ennél is nagyobb áremelkedést mértek: a tojás ára 26, az étolajé 25,3, a liszté 25, a kávéé 22,5, a csokoládéé és kakaóé 22,3 százalékkal nőtt. A gyümölcs- és zöldséglevek 14,1, a büféáruk 10,6, az alkoholmentes italok 8,4, a tej 7,3, a kenyér pedig 6,9 százalékkal lett drágább.
A Budapesti Nagybani Piacon tapasztalható áremelkedések bőven meghaladják az élelmiszerek átlagos inflációját.
Az idényáras zöldségek és gyümölcsök áremelkedése különösen látványos, ezekre ugyanis nem terjed ki a kormány által márciusban bevezetett árrésstop, amely 30 élelmiszerre vonatkozik.
A drágulás hátterében több tényező áll. A szállítási, energia- és egyéb költségek növekedése, valamint a béremelések is hatással vannak az árakra. Emellett az időjárás is közrejátszott a piaci folyamatok alakulásában. Áprilisban komoly fagyok sújtották a gyümölcsösöket, májusban pedig hűvös, napfényben szegény időjárás nehezítette a termesztést. A tavaszi fagyok következtében az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárát szenvedték el a hazai gyümölcsösök. A termés kétharmada-háromnegyede elpusztult, az őszibarack, kajszi és cseresznye esetében a kiesés elérte a 80–90 százalékot.
A fogyasztói árak változását a statisztikai hivatal rendszeresen vizsgálja, és külön feltünteti, milyen mértékben befolyásolják az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök az infláció alakulását. Az AKI PÁIR által közzétett árak még nem a bolti árakat tükrözik, de előrevetítik, hogy mire számíthatnak a vásárlók a következő időszakban.
Termelői áron már most jelentősen drágábban kínálják a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket a Budapesti Nagybani Piacon, mint egy évvel ezelőtt. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere (AKI PÁIR) adatai szerint alig van olyan termék, amelynél 10 százalék alatti áremelkedést mértek volna. A drágulás sok esetben eléri a 20–30–40 százalékot, sőt, néhány gyümölcs esetében ennél is magasabb mértékű, számolt be róla a Blikk.
A hazai meggy 1800–2000 forintos kilónkénti áron szerepelt a kínálatban, ami 111,8 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A málna 4100 forintos áron volt elérhető, ez 92,9 százalékkal több, mint egy éve.
A magyar cseresznye 2650 forintos áron jelent meg, 33 százalékos emelkedéssel. A zöldbab kilója 2000 forint lett, ami 29 százalékos drágulás. A sárga húsú sárgadinnye 700 forintba került kilogrammonként, 40 százalékkal drágábban, mint 2024 azonos időszakában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
